Cseresznyék: fél évad „leg”-jei
A kőszínházakban leereszkedtek a függönyök, az élet visszavonult töltődni, következő évadra próbálni, nézőteret és színpadot felújítani. Dübörög a szabadtér (már amikor el nem mossa az eső), nekem pedig kedvem támadt nosztalogni kicsikét. Összegyűjtöttem a csúcspontokat és a mélységeket a Színháznapló darabjai közül.
Zárójelben muszáj megjegyeznem, hogy a Sors különös fintora folytán három legnagyobb kedvencemet (Vámpírok bálja, Lili bárónő, Szentivánéji álom) nem tartalmazza a válogatás. Ez azt jelenti, hogy jövő évadra is maradt csemege szép számmal, valamint hogy a visszarévedésben szereplő csúcspontok ezen színpadi csodák nélkül értendők.
Ha van kedvetek, vegyétek fel a „ne zavarj!” pólót, gyújtsatok vízipipára és gyertek andalogni az elmúlt fél év ösvényein…
A legszebb díszlet:
Egy nyári éj mosolya – a különleges képi világ, az ötletes megoldások és a gyönyörűséges teljesség-élmény miatt
A bolondok grófja – mert oly igen alkalmas a beleálmodásra
Ördögölő Józsiás – mert tündérmese tud maradni
A legbizarrabb tárgy a színpadon:
Egyenlőség – ha jól belegondolok, más sincs a színpadon, mint bizarr tárgy…
Szeretlek, Faust! – guruló, pattogó szőlőcukor
Equus egyszer és még egyszer – a legbizarrabb élmény, hogy nincsenek tárgyak, az illúzió mégis teljes
A legjobb jelmez:
Egy nyári éj mosolya
Elisabeth – Nem nehéz: szerintem a jelmez-költségkeretből több vidéki színház működne gördülékenyen évekig
Ördögölő Józsiás – Szépséges mese-elevenség. Persze ilyen költségvetésből nem nehéz (lásd fent), de jó lett, meg kell hagyni.
Feketeszárú cseresznye – mert annyira olyan
Legnagyobb könnyezős kacagás:
Black Comedy
Nulladik Óra – talán a márciusi viszi a pálmát…
A legnagyobb csalódás:
Abigél
Tangó
Vaknyugat
Szeretlek, Faust!
A legmeghatóbb jelenet:
Hat hét, hat tánc
A legmegrázóbb jelenet:
Jövőre, Veled, Itt
A legfalsabb jelenet:
A Viktóriában több éremgyanús van, de a GHOST is nagy reményekkel indul. (Plusz persze a “csalódás” kategóriából bármelyik előadás valódi aranybánya.)
A legjobb rendezés:
Egy nyári éj mosolya
Feketeszárú cseresznye
Gyógyír északi szélre
Hat hét, hat tánc
Elisabeth
Szerencsére ebbe a kategóriába rengeteg darabot írhatnék. Összességében ez egy kedves, kényeztetős szempont.
A legnagyobb figura:
Anconai szerelmesek – a pincér
A legklasszabb közönség és legnagyobb technikai bravúr:
Feketeszárú cseresznye
A legtöbb hazamenés szünetben:
Abigél
Equus
Vaknyugat
A legkiábrándítóbb pillanat:
A kaukázusi krétakör – no igen. A vulgaritás nálam nem nyerő.
A legjobb páros:
Menyasszonytánc: pap és rabbi
Equus: Alan és a parti lovas
JVI: Doris és George
Feketeszárú cseresznye: bíró és asszony
A legnagyobb bölcsesség:
Menyasszonytánc: “Rebe! Tejföl nélkül…”
A legütősebb mondanivaló:
Miért csesztetjük egymást?
Menyasszonytánc
Hat hét, hat tánc
És – amennyiben ilyen értelemben lehet szó mondanivalóról – a YAMATO
A legnagyszerűbb koreográfia:
(Vámpírok bálja, Sakk)
Equus
GHOST
A legváratlanabb fordulat:
Ha elárulnám, poénokat kellene gyilkolnom, ilyet pedig nem teszek.
Töltődjetek napfénnyel, kiránduljatok és gyűjtsetek D-vitamint, hogy kitartson egész jövő évadra! Béke Veletek…